Articles

Német László Kisebbségben pdf

  • Download 5x Faster
  • Download torrent
  • Direct Download
  • Rate this torrent +  |  -
Német László Kisebbségben pdf

Free and Direct Download with Usenet.nl 300GB+ free


Torrent info

Name:Német László Kisebbségben pdf

Total Size: 4.59 MB

Magnet: Magnet Link

Seeds: 0

Leechers: 0

Stream: Watch Online @ Movie4u

Last Updated: 2015-10-12 11:54:41 (Update Now)

Torrent added: 2009-08-19 18:13:12





Torrent Files List


Német László -Kisebbségben.pdf (Size: 4.59 MB) (Files: 1)

 Német László -Kisebbségben.pdf

4.59 MB
 

tracker

leech seeds
 

Torrent description

"Épp nekem jogom van a zsidókérdésr?l néhány szót ejteni ..."1

Vázlatok Németh László esszéi, tanulmányai alapján "zsidókérdéséhez"


Németh László 1901-ben Nagybányán született, apja ott volt tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, de a szünid?ket apja rokonainál: Szilason töltötte. Elvégezte az orvosi egyetemet, el?ször fogorvosként, majd iskolaorvosként m?ködött. 1925-ben a Horváthné meghal c. m?vével megnyerte a Nyugat novellapályázatát, és megindult írói karrierje, mely a harmincas években bontakozott ki igazán. Regényei, drámái, novellái az országhatáron belül és kívül is ismertek. (1965-ben Herder-díjat is kapott Kodály Zoltánnal együtt.)

Életm?vének legvitatottabb darabjai tanulmányai és esszéi. Németh László a magyar irodalom felvirágzását várta esszéit?l, s a magyar írók egy csoportjától remélte, hogy megteremtik az erkölcsi alapú nacionalizmus példáit, azokat az új m?veket, melyek a veszélyben lév? nemzetet hivatására ébresztik. Az 1928-ban írt Ady-tanulmányában pontosan megfogalmazza írói ars poeticáját: "Az író munkásságának esztétikai értéke szétválaszthatatlan próféciájának társadalmi súlyától."2 Tanulmányaiban a magyar kultúra különleges tartalmait, a különbözés sajátosságait kereste mindenek el?tt. A zsidó problematika (zsidó irodalom - magyar irodalom, magyar-zsidó irodalom, zsidók az irodalmi élet szervezésében, zsidók mint lapalapítók és mecénások, stb.) ezért hamar jelentkezik esszéiben, s ennek folyományaként kutatta az "idegen szellem" káros hatásait, pl. Ignotus, valamint a Költ? és mecénás c. 1927-ben írt cikkeiben. Németh László "zsidóság-élménye" középiskolás éveire nyúlik vissza. Magam helyett c. önéletrajzában serdül?kori élményeit vizsgálja s ezeknek egyik kérdése: miért mások és miben mások a zsidók, mint mi. Ha valamilyen felületes megjegyzést tett az iskolában, egyik öreg vegytan tanára azzal pirított rá, hogy elzsidósodott.3

"A háború utáni kor két fontos eleme jelenik meg az emlékekben. A zsidó másság és az elzsidósodás veszedelme. Nyilvánvaló, hogy egyik képzet sem volt csupán a fiatal diák élménye: a "mi" és a "mások" dichotómiája a közbeszéd részévé vált, s mint elfogadott közhely hivatkozási pontjává a további diskurzusnak. Az egyik zsidó fiú ostoba, magyarellenesnek értelmezhet? kijelentést tett az órán. Kiközösítik. Németh László erre így emlékezik: "Én ebben a szakadásban másképp viselkedtem ... Hogyne, hisz közben átértem a Nyugat vallására; annak a f?munkatársai közt pedig minden második zsidó. Ady nagyszer? ajánlásokban küldte nekik a verseit ...



Ha ? még elverni sem hagyja magát közülük, hát én hogy bántsam ?ket ? Olyasformán gondoltam, hogy a zsidóknak vannak visszataszító tulajdonságaik, de van valami nagy kovász-hivatásuk s Adyék ezt látják jobban énnálam is. Lám, a Nyugat sem lesz meg soha, ha ?k el nem kezdik keleszteni az országot. Az íróféle pedig éppen ott próbálódik ki, hogy az eszmei rokon többre tudja becsülni a vér és hajlam szerintinél. Biztos, hogy a zsidók mások, mint mi.

Németh László fordulata a "zsidókérdésben" ugyancsak a Nyugat körüli csaták következnének. Az err?l szóló beszámolót ismét visszavezeti a gyermekkori élményekre. "Zsidó iskolában, zsidó barátok között n?ttem föl, s ismerem e nép minden érdemét, kedvességét, szépre kaphatóságát. Engem, a díszgójt kényeztettek, reklámoztak, de sohasem fogadtak maguk közé. Állíthatom, hogy ezekben a 14-16 éves fiúkban már kész volt velem, a baráttalan, ?szintén vonzódó fiúval szemben a fajiság kínai fala."4

Filozófiai gondolkodását áthatották Dilthey, Ortega és Spengler m?vei. F?ként Spenglert érezte közel magához hiszen így írt: "Spengler tételeit én magam is "házifogalmazásban" adhatom, nem az ? szavaival, hanem régibb tanulmányaim formuláival, annyira kész mederbe ömlött, amit mondani akart."5 Elutasította a XIX. század új eszményeit, a bel?le kinöv? kapitalizmus és a marxi szocializmust, melyet a kor veszélyes termékének látott. A kortárs magyar történészek közül leginkább Szekf? Gyula m?vei foglalkoztatták, különösen a Három nemzedék, amelyhez A magyar élet antinómiái címmel tanulmányt is írt. Szerinte a második nagy ellentmondás a magyar történelemben a zsidóság és a kapitalizmus kapcsolatában rejlik. Sajátos, egyéni képpel festi le zsidók és nem zsidók együttélését a kapitalizmus keretei között: "A magyar életer? megtorpanásának egyik jele, hogy a kapitalizmus növekedési korszakával nem tudott vele n?ni, ... kapitalizmusát bérbe adta, úgy, hogy a nagyipar fejl?désének a szervei nem bel?le n?ttek ki, hanem belen?ttek; afféle remeterák virágállat szimbiózisba került egy másik néppel, anélkül, hogy remeterák és virágállat élettani egyensúlyát biztosítani tudta volna."6 Szekf? érvelését átvéve elfogadja azt, hogy a zsidók b?nösök a forradalom kirobbanásában: "... a zsidóság egy felületes asszimiláció színe mögött, mely gyorsaságán kívül akkori hitványságunk miatt sem lehetett más, mint felületes, megszállta mindezt, ami egy modern államot modernné tesz, s miután munkaadója lett munkásságunknak és irodalmunknak, forradalmi szervezeteivel elsöpörte mindazt, ami az országban még ellenállt neki."7 A zsidóság fenti "hibás m?ködésének" okát mind Szekf?, mind Németh László ugyanarra az okra vezeti vissza: a magyarság életképtelenségére. A forradalmak után fellép? antiszemitizmus összefüggésbe hozza a szerinte megoldatlan zsidókérdéssel, s a következ?képpen érvel az antiszemitizmus ellen:



"... ahelyett, hogy a zsidókérdést els?sorban magyarok és magyarok ügyének tekintette volna,melyet csak magunkbaszállással lehet megoldani, a zsidóság legártatlanabb, legvédtelenebb részére vetette magát /ti az antiszemitizmus/, s vérig sértette a polgárok egy csoportját, amely b?neinek csakhamar réginél is nagyobb mértékben lett hitelez?je. Kiközösítette a kevésbé jómódú zsidókat, kinyomta ?ket az államgépezetb?l, megapasztotta számukat szabad értelmi pályákon, ...Megtörte ezzel a zsidóság hatalmát ? Nem ! A zsidó kapitalizmus egy-kett?re összeszövetkezett az ellenforradalmi rendszerrel, alkalmazkodott az új urak b?neihez és meger?sítette kiváltságaikat."8 A fenti gondolatmenetb?l kiderül, hogy Németh László egyrészt b?nös és ostoba dolognak tartja az antiszemitizmus, másrészt meg van gy?z?dve arról, hogy, létezik valamiféle b?nös "zsidó hatalom", amely tönkreteheti a magyarságot.

Néhány sorral lejjebb a következ?képpen jellemzi kora zsidóságát: "Érzi, mert érezheti fölényét ezzel a társadalommal szemben s érzi azon túl is amennyire érezheti. Csak ki kell böjtölnie ?t, s üt a visszafizetés órája. Nacionalizmus ez, izzó nacionalizmus, kommunista, liberális, humanista jelszavak alatt."9 Németh László nem sok reményt f?zött a megbékéléshez, szerinte ehhez "a magyar zsidóság nagy bels? forradalma kell" és az "önkritika", amelyr?l úgy gondolta nem tartozik a zsidó erények közé. Utolsó mondatával igyekszik feloldani eddigi pesszimizmusát: "A zsidókérdés megoldható -nem botokkal vagy "humanista" szembeköt?sdivel-, hanem új magyar erkölcsiséggel, mely a zsidóságból, mint értéktisztel? népb?l, az els? türelmetlen mozdulat után, hiszem, hogy a kiválóság féltékeny versenyét fogja kiváltani."10

"A magyarországi asszimiláció történeti, szociológiai, gazdasági feltételeit Karády Viktor m?vei dolgozzák fel. A magyar történetben és irodalomban az asszimiláció kérdését szinte a folyamat kezdetét?l kérdésessé tették, az ide vonatkozó viták csúcspontja is a harmincas évekre tehet?, egyik oldalról Farkas Gyula, illetve Németh László m?veivel (Az asszimiláció kora a magyar irodalomban, Kisebbségben), a másik részr?l Pap Károly és Tábor Béla (Zsidó sebek és b?nök, Vádirat a szellem ellen) m?ködésével illet?leg a magyarországi neológ asszimiláns identitás és a kultúrcionizmus (ha tetszik, Szabolcsi Lajos és Patai József) vitájával."11

1939-ben a háború el?szele az eddigieknél is er?sebben keltette fel a nemzeti veszélyérzetet, ekkor írta Kisebbségben c. tanulmányát, "melyben a magyar polgári fejl?dés szervetlenségét igyekezett kimutatni, és a tragikus sorsú, háttérbe, "kisebbségbe" szorított, de értékesebb és és jellegzetesen magyar szellemeket, mint az "örök magyarság" képvisel?it kutatta múltunkban."12



"Kétségtelen, hogy Németh László a Farkas kötetét recenzáló Szekf? Gyula felhívását követ?en fogott hozzá a Kisebbségben megírásához."13 Nagyív? irodalomtörténeti esszéjében sajátos esztétika alapján osztályozta a magyar írókat, költ?ket, s bár nem minden esetben használta a szavakat, de szigorú ítéleteiben felismerhet? az elhíresült "mély-magyar", "híg-magyar" kategória. "Mély-magyar" a kárhozó, lemaradó, de igazi nemzeti értékeket alkotó tragikus sorsú alkotót, "híg-magyar" alatt a kevésbé, a csak felületesen magyar, de ennek ellenére vagy éppen ezért érvényesül?, felszínes és felszínen maradó írót értette. A tanulmány végén számotvetett a magyar nép sorsával, amelynek sorsa szerinte csak az lehet, ami a szomszéd népeké. Az esszé utolsó két bekezdése egy újabb ars poetica: a magyar író legyen aszkéta, készüljön fel a szörny? szenvedések elviselésére, szava pedig "legyen a mély-magyarság szava", kell, hogy fontos legyen számára egy széleskör? európai m?veltség birtoklása, a magyar író tartson a szegényekkel ("a szegényeknek négyötöde magyar s az elnyomóknak négyötöde nem az"), s ne féljen a magányosságtól, ha nem lel társakat. Majd levonja a végs? következtetést: "A magyar ügy ma egész határozott, majdnem vallásszer? valami; egymást gy?löl? emberek együtt vannak benne, s egymást becsül?ket elválaszthat. Erre a vallásra kell átkeresztelkedniök, akik velünk akarnak maradni."14 Németh László e m?vét, a Kisebbségben-t az utóbbi id?ben sokféle szempontból, szemszögb?l feldolgozták, megvitatták. Lackó Miklós a Kisebbségben-t kísérletnek tekintette, amely "a magyar szellem, az értelmiségi elit történelmi magatartásának elemzésére" irányult.15

Bárdos Judit abban látta alapgondolatát, hogy Németh megítélése szerint a magyarság "nemcsak Európában van kisebbségben, ... kis létszámú nép lévén, hanem a "mélymagyar", az igazi magyar saját hazájában is kisebbségbe szorult." Mindez a "káros kiválogatódás és a nagymérték? asszimiláció," vagyis "a hígmagyarok és a jöttmagyarok miatt" jöhetett létre.16

Grezsa Ferencnek, Németh László életm?vének talán legalaposabb ismer?jének, véleménye szerint a Kisebbségben "alaprétege -Farkas Gyula könyvének bírálatába foglalva- az asszimiláció és disszimiláció problémaköre."17

1939-ben írott, Kisebbségben cím? munkájával Németh László, napjainkig sugárzó hatással, ideológiát, célt és f?ként szókincset adott sokaknak. Szerinte a tradicionális magyar vezet? rétegek morális gyengesége vezetett a 19. században a nyugati eszmeáramlatok felszínes átvételéhez. A magyar származású vezet? réteg nem dolgozta fel a hazai viszonyok számára a liberalizmus és a felvilágosodás eszméit. "Híg-magyarságuk" els?sorban morális kategória



Németh Lászlónál, míg mély-magyarokat els?sorban a kálvinista falvak parasztjai és az igazi népi írók között talált. (Arra egyébként Szerb Antal és Babits Mihály már 1939 nyarán fölfigyelt, hogy a "híg"-magyarnak nem a "mély", hanem a "s?r?" lenne a logikus ellentéte ...) Németh szerint a XIX. századi fejl?dés f? haszonélvez?i, a magyar kultúra tönkretev?i a "jöttmagyarok", a "félmagyarok" (németek, szlávok és f?ként a zsidók) voltak. Németh László, mint ez Szárszón elmondott beszédéb?l is kit?nik, egyformán rossznak tartotta, ha a világháborúban a németek, az oroszok, vagy az angolok gy?znek. Megoldást a kilátástalan helyzetben szerinte csak az kínál, ha a faji és szociális alapon álló magyar értelmiségiek összefognak. Erre -szerinte- maga a történelem szolgáltat lehet?séget. A zsidótörvények az asszimiláns zsidókat, a náci Németország sikerei pedig a hazai németeket választják le a magyarságról -írta 1939-ben.

related torrents

Torrent name

health leech seeds Size
 

comments (0)

Main Menu