Documentary

A pénz birodalma avi

• 
• 
• 
• 
• 
• Rate this torrent +  |  -

Torrent info

Torrent Files List

Torrent description

150 évvel ezel?tt a részvénytársaságok még viszonylag jelentéktelen gazdasági formációnak számítottak. Mára a nagy társaságok mindent felölel? hatalomra tettek szert. Mint hajdan az egyház, a királyság, vagy nálunk a kommunista párt, a nagy részvénytársasági forma a mai kor világon mindenütt uralkodó intézménye. A történelem azonban elobb-utóbb letaszítja helyér?l az uralkodó rendszereket; eltörölve, vagy új rendbe olvasztva be oket. Vajon a nagy részvénytársaságok lesznek az els?k, melyek rácáfolnak a történelemre? Mi lehet az óriásvállalatok jöv?je?

A THE CORPORATION lebilincsel? esettanulmányokon és ?szinte vallomásokon keresztül tárja a néz? elé a kirakatok mögötti feszültségeket, a társaságokon belül és az ellenük vívott harcban kibontakozó drámai fejleményeket.

Ez a hiánypótló film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehet?sen aggasztó kérdést: milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jöv?jére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legf?bb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az er?s korlátozó intézkedésekben bízhatunk?

Az alkotók testközelb?l követik végig az eseményeket a leghangosabb globalizációellenes tüntetések id?szakától az Enron Társaság bukásával kezd?dött nagyvállalati csodökig. A hatalmas és összetett témakört ezzel nemcsak követhet?vé teszik a néz? számára, de egyben a lebilincsel?és izgalmas kalandba is bevonják.

Közrem?köd?k

A filmben sok csúcsvezet? szólal meg, egy sor iparág legnagyobb vállalatainak képviseletében: nyilatkozik a Shell olajcég, a Pfizer gyógyszergyártó, az IBM számítógép-óriás, a Goodyear gumigyártó, a Burson Marsteller médiatanácsadó, a Landor imázsépít? cég, és az Initiative reklámvállalat képviseloje. A legtöbbjük, ha nem is ezzel a névvel, de Magyarországon is tevékenykedik. Rajtuk kívül megszólal még egy ipari kém, egy névtelenül nyilatkozó bennfentes, és mellettük akadémikusok, tudósok, történészek, továbbá olyan kritikusok, mint Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász, Noam Chomsky médiakritikus és a Massachusetts Institute of Technology nyelvész professzora, Peter Drucker "a menedzsertudományok atyja", Vandana Shiva indiai fizikus és környezetvéd? aktivista, Naomi Klein globalizációkritikus író, és a dokumentumfilmes Michael Moore.

A film ügyesen vegyíti a komoly hangvétel? riportokat a korai TV-reklámokból, tévéfilmekb?l és vállalati propagandafilmekb?l összevágott szemelvényekkel, de ami a legfontosabb: izgalmas, eleven és eredeti képet fest arról az intézményr?l, mely bár hivatalosan biztos, hogy részvénytársaságként van benevezve, óriáscégnek, nagyvállalatnak, vagy multinak neveznek.

Els? rész: A kereskedelmi kórbonctan

A jog "személyként" kezeli a társaságokat. De miféle személy egy részvénytársaság? Akárcsak az emberek, a társaságok is összetett "személyiséggel", személyiségvonásokkal rendelkeznek. Tisztán önz? vonásokból összeálló személyiségükkel a társaságok száz év alatt világhatalomra tettek szert, és ezt egyedül minden más szempontra vak profitéhségüknek köszönhetik.

Négy esettanulmány mutatja be a vállalati túlkapások világából, hogyan veszélyeztetik a társaságok a munkásaik egészségét, a vásárlóik egészséget (rákos megbetegedések), az állatokat (rBGH szintetikus hormon) és a bioszférát. A tüzetes vizsgálódás végén a THE CORPORATION nyugtalanító diagnózist állít fel: az állami szabályozástól, kontrolltól mentes kapitalizmus intézményi megtestesülésére - a részvénytársaságra, mint gazdasági formára - pontosan ráillik egy pszichopata beteg kórképe.

Vajon magát az intézményt, vagy a benne dolgozó embereket terheli a felel?sség? És egyáltalán, milyen erkölcsi világkép jellemz? a társasági vezet?kre?

Második rész: Földgömb Rt.

A pótolhatatlannak, törékenynek, szentnek vagy egyszer?en csak fontosnak tartott értékeinket egykor szabályok és áthághatatlan határok óvták. Mindez talán az 1600-as években kezdett megváltozni, mikor az angliai bekerítési mozgalom idején kerítéssel rekesztették le, és így magántulajdonná min?sítették át a közhasználatú legel?ket. Aztán jött az óceánok, majd a légtér lekerítése. Végül ma már minden egyes molekula szabad préda a Földön; egész városokat birtokolnak a társaságok, szabadalmat jegyeztetnek be növényekre, állatokra, a DNS-ünkre, s?t még a "Happy Birthday" dalra is. Ha minden az övék lesz, ki fog kiállni a közjó érdekében? És lesz hova kiálljon?

Az óriásvállalatok milliárdokat áldoznak a közvélemény formálására. Naponta tucatnyiszor halljuk a szlogenjeiket. "Rá tudjuk venni a vev?ket, hogy akarják, és hogy meg is vásárolják a termékeinket. Jó játék." - mondja egy vállalatigazgató. Ma már a hároméves gyerekeket szemelik ki új célpont gyanánt. A reklámipar "nyaggatási faktor" tanulmánya sokkolta a gyermekpszichológusokat, mikor szembesültek azzal, hogy a gyerekek "nyaggatásán" keresztül milyen er?s közvetett hatást lehet gyakorolni a feln?ttekre.

Még a világkatasztrófák is jövedelmez?ek lehetnek. Mikor szeptember 11-én az ikertornyok összed?ltek, az aranyban utazó brókerek megduplázták ügyfeleik pénzét. Amikor pedig Szaddam Husszein 1991-ben lerohanta Kuvaitot, ujjongva tapsoltak az árut?zsde-ügynökök, mivel az olaj ára az egekbe szökött.

Harmadik rész: A jöv?be nézve

A demokrácia az óriásvállalatok számára nem érték, még csak nem is szép, nagy szó, hanem gyanús és veszélyes valami. A részvénytársaságok gyakran megpróbáltak leszámolni vele, ha az a profitszerzés útjában állt. 1934-ben, amikor Roosevelt elnök a részvénytársaságok szabályozását készült meger?síteni, üzletemberek támogatásával katonai puccsot készítettek el? a Fehér Házban. Hála egy becsületes embernek, a puccskísérlet megbukott. A társaságok a demokrácia hiányát is kihasználják: az utóbbi megrázó példája az IBM és a náci Németország "szívélyes" és mindkét fél számára gazdagon gyümölcsöz? kapcsolata.

Az óriásvállalatok egyre gyakrabban kénytelenek vereséget szenvedni. Az engedély-visszavonási mozgalom felébe kerekedett az olajóriás Unocalnak, a "sweatshop" (munkavédelmi) aktivisták kiharcolták a munkajogi szabályok megváltoztatását, a "magvéd?k" megtorpedózzák a társaságok szabadalmait; és a bolíviai emberek, ha véres áldozatok árán is, de megakadályozták, hogy a Bechtel társaság privatizálja vízkészleteiket.
Vajon visszanyerik az emberek a hatalmat az óriáscégekt?l, vajon visszaszerzik a jogosítványokat életük rendezésére az igazgatótanácsoktól? Óvatos optimizmussal csak annyit mondhatunk: legf?bb ideje alaposan újragondolnunk korunk legnagyobb hatalmú intézményéhez f?z?d? viszonyunkat.


Szinopszis

A THE CORPORATION korunk legnagyobb hatalmú intézményét, az óriás részvénytársaságot veszi górcs? alá. Végigkíséri útját születését?l mai világhatalmáig, és közben fényt derít a meglep?en messzire ható következményekre, amelyek a társaságok jogi személyiséggé min?sítéséb?l erednek.

De miféle személy a részvénytársaság? Tüzetes vizsgálódás után a THE CORPORATION nyugtalanító diagnózist állít fel: az állami konrolltól mentes piacgazdaság intézményi megtestesülésére - a részvénytársaságra, mint gazdasági formára - pontosan ráillik egy pszichopata beteg kórképe.

Mikor a THE CORPORATION a részvénytársaságok "személyét" alkotó, muködését fenntartó hús-vér emberek munkáját és szerepét veszi szemügyre, súlyos kérdések vet?dnek fel. Milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jöv?jére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legf?bb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, mely nem tartja dolgának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az eros korlátozó intézkedésekben bízhatunk?

A THE CORPORATION megpróbálja számba venni, hogyan hatja át életünket minden ízében az óriásvállalatok kultúrája, jelképrendszere és ideológiája. E cégek hatalma miatt világszerte erosöd? aggodalom nyomába eredve ütközteti egymással a bennfentesek, kívülállók, radikálisok és konzervatívok nézeteit.

A múlt uralkodó intézményei - az egyház, a királyság, Kelet-Európában a kommunista párt - id?vel mind szerényebb szerepre kényszerültek. Aligha valószín?, hogy a történelem e szabályára pont az óriásvállalatok fognak rácáfolni. Milyen jöv? vár a részvénytársaságokra?

A több mint 40 megszólaltatott interjúalany - vezérigazgatók, brókerek, t?zsdeguruk és ipari kémek - közt ott vannak a Pfizer (a világ legnagyobb gyógyszergyártó vállalata), a Goodyear Tire (a legnagyobb gumigyártó), a Royal Dutch Shell (a világ második legnagyobb energiatársasága), a Burson Marsteller (vezet? PR világcég) és az IBM számítógép-óriás els? számú vezet?i, továbbá hangot kap Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász, Vandana Shiva indiai fizikus és környezetvéd? aktivista, Noam Chomsky médiakritikus és a Massachusetts Institute of Technology nyelvész professzora, Naomi Klein globalizációkritikus író, és a dokumentumfilmes Michael Moore.

related torrents

comments (0)